BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Róna Péter: Szükségünk lesz az IMF jóindulatára

Az új Széchenyi Tervet üdvözli, a Valutalappal és az EU-val folytatott tárgyalások félbeszakadása miatt viszont aggódik Róna Péter közgazdász, aki a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának nyilatkozott csütörtök este. Korábban más közgazdászok is elemezték a helyzetet a Közbeszéd stúdiójában, véleményük sok esetben és számos hangsúlyban eltér egymástól.

Üdvözlöm, helyes lépés - így jellemezte röviden az Orbán-kormány által bejelentett második Széchenyi Tervet Róna Péter közgazdász a Közbeszédben. Hozzátette: régóta nyilvánvaló, hogy a hazai kis- és középvállalatok felkarolása és buzdítása a kiút a jelenlegi válságból. "Minden olyan terv és elképzelés, ami ezt előmozdítja, szerencsés" - mondta a szakember.

Szükségünk lesz a jóindulatra 

Az IMF és az EU-tárgyalások kapcsán ugyanakkor kritizálta a kormányt. "Nem tartom helyesnek, hogy megszakították és ahogy megszakították a tárgyalásokat az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal. Ennek nincs értelme. Vannak nézetkülönbözetek, vannak megoldandó problémák, de nem kell sem az EU-ból sem a Valutaalapból mumust csinálni. Komoly problémáink vannak a nemzetgazdaság területén, nem lesz könnyű a kilábalás, minden jóindulatra és segítségre szükségünk lesz" - érvelt Róna Péter.

Mást akar tőlünk az EU és mást az IMF

Az Európai Unió elsősorban amiatt aggódik, hogy Magyarország hatodik éve van folyamatosan ún. túlzott deficiteljárás alatt. Ha 2011-ben sem sikerülne a költségvetési hiányt a bruttó hazai össztermék, a GDP három százaléka alá vinnünk, akkor az Unió - a jelenleg érvényes szabályok szerint - kénytelen lenne megvonni Magyarországtól a közösségi támogatásokat. Ezzel például megoldhatatlanná válna a kormányzat azon terve is, hogy a Széchenyi Terv érdekében átcsoportosítja az uniós forrásokat - érvelt Róna Péter.

Azzal kapcsolatban, hogy az IMF hitelmegállapodás kapcsán milyen gazdasági mutatókat kérhet jogosan a Valutaalap hazánktól, a szakember úgy látja: amíg vissza nem fizetjük a hitelt, addig a pénzügyi szervezetnek joga van a 2008-ban vállalt mutatók teljesítését ellenőrizni.

Úgy látja: jogosan kérdezhettek rá a legutóbbi tárgyaláson a jövő évi költségvetés sarokszámaira, illetve arra is, hogy miként teljesítjük idén a 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt, mivel számításaik szerint  három tized százalék ebből nehezen lesz teljesíthető (Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a Duna Televízió szerda esti adásában beszélt arról, miért nem kíván és nem tud egyelőre költségvetési sarokszámokat  közölni a kormány - a szerk.).
 
Nem a Valutaalap rugalmatlan, hanem az uniós cipő szorít?

Róna Péter - reagálva a Valutaalap rugalmatlanságát bíráló nemzetközi véleményekre - kijelentette: esetünkben a rugalmatlanság nem a Valutaalaptól jön, hanem abból fakad hogy Magyarországnak jövőre mindenképpen teljesíteni kell a három százalékos hiánycélt az uniós szabályok miatt. Ahhoz pedig, hogy ezt hitelt érdemlően hozhassuk jövőre, idén tudnunk kell tartani a 3,8 százalékot.  "Az IMF nem ragaszkodik sem a háromhoz, sem a 3,8 százalékhoz. De ha az EU a támogatások visszavonására kényszerül, mert nem hoztuk a három százalékot, akkor az egész dolog borul" - fejtette ki álláspontját Róna Péter a Duna Televízióban. 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.